Szóval délután felkerekedtünk és elmentünk a közeli homokbányába kirándulni. Sajnos Helenának nem volt kedve velünk tartani, így ő otthon maradt. Ebből is látszik, hogy kamaszodik. :)
Odafelé láttunk lovakat és egy hatalmas pocsolyába dobáltunk köveket.
A homokbánya lenyűgözte a gyerekeket. Fel, le szaladgáltak a kis dombokon, lejtőkön. Viszont ősz lévén rengeteg szúrós, ruhába akaszkodós termés volt a fűben. Na, ettől volt nyafogás, sírás bőven. De legalább remekül el tudtam magyarázni a gyerekeknek, hogy milyen is az, amikor valaki letér a jó útról és akkor a sötét erő gonosz droidjai át akarnak minket csalni az erő sötét oldalára. (Mostanában nézzük közösen a Star Wars trilógiákat. :) Szuper, mert így legalább egy kicsit azt is át tudom adni nekik, amiben hiszek. :)
Gyönyörű volt a lemenő nap fényében a mindent átszövő apró ökörnyál. A gyerekeknek is tetszett.
Találtunk egy szár kukoricát, amiről leszedtük a még tejes kukoricát és azt falatoztuk.
Hazafelé a nagy pocsolyába Félix frankón belesett. Csupa sár és víz lett a nadrágja, bodyja, így gyorsan a hátamra kaptam és igyekeztünk minél hamarabb hazaérni.
Csuda jól éreztük magunkat. Ha Helena eljött volna, biztos mondta volna, hogy "Jujj, de szupi!" :)
.jpg)
Délben gyorsan kellett magamnak valami ebédet összedobnom, így most ki próbáltam a még nyáron a fagyasztóba elrakott üveges gyomnövényeket zöldturmixban.
Szuperfinom volt. Viszonylag könnyen ki tudtam szedni, kaparni az üvegből. Nem vette át a fagyasztó szagát. Jövőre igyekszem majd még többet eltenni. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése