Nyár

Annyira szuper, hogy nincs suli, ovi! Nem kell időre rohannunk szinte sehova! Ez annyira felszabadító érzés!
Nem csinálunk semmi különöset.
A gyerekek hol egy érdekes táborban vannak (Harry Potter tábor, Kánban az ofővel) hol az egyik vagy a másik nagymamával, vagy egyszerűen csak itthon. Egyértelműen élvezik a változatosságot, a pihenést, szórakozást.
Nem olyan eget rengető szórakozások ezek (béka gyűjtés a patak parton, kirándulás egy hegyre vagy éppen a folyó holt ágához, vagy wc-papír gurigából kisautó készítés) mégis élvezik, töltődnek, sőt tanulnak.
Vágyálmom, hogy év közben is így tanulhassanak....

Én meg sajtot készítek, szappant főzök, mosom a hazahozott szennyeshalmokat és készülök az IBCLC recertifikáló vizsgámra.

Kertészkedünk

Korábban rákaptak a gyerekek a számítógépes kertészkedésre. Egy virtuális veteményest kellett gondozniuk, ahol csak egy gombnyomás volt az öntözés. kapálás és a növények is hipp-hopp megnőttek.
Utáltam ezt a játékot! És őszintén szólva minden más stratégiai játékot, amit egyébként az igazi életben lehetne "játszani". Kicsit olyan érzésem van tőlük, mintha be akarnának szippantani és elvenni az időmet a valós élettől.
Szóval nagyon nem örültem, amikor azt láttam, hogy a gyerekeim ilyennel töltik a számítógépezésre engedélyezett napi fél órájukat, miközben a saját, igazi veteményesünkben nem igazán akartak segíteni.

De elmúlt. Kinőttek belőle és idén, fogalmam sincs, hogy kinek, minek a hatására ők is birtokolni szeretnének egy kis darabkát a veteményesből, ásni, ültetni.
Nagyon örülök neki és persze nem tartom őket vissza a munka örömétől- :-)

Amikor ugrani kell

Kezdem a könnyebb résszel. Egymást érik nálunk a szülinapok. Helena kezdte a sort, már 11 éves, őrület! Aztán drága kis Emmám, majd Félix következett, 7 és 1 évesek lettek. Ma van az én szülinapom, már csak 3 év hiányzik a kerek 40-hez.
Holnap következik az én drága férjem, majd Rebeka és Lizi még márciusban, Győző fiam áprilisban. Hála Istennek most sikerült egész jó kis ajándékokat vennünk, egy csomót vateráztam miattuk. Nem kell feltétlenül mindenből vadiúj, még játékból sem mindig. A gyerekek is igazán örülnek a használt, de jó minőségű játékoknak is. És így a családi kassza sem dőlt össze. :-)

Nem úgy én... Nagyon-nagyon fáradt vagyok és nem csak fizikailag, hanem lelkileg is.
Iszonyúan nyomasztó érzés, amikor rádöbbensz, hogy te nem ezt akartad, ez sok neked. Ha ez egy párkapcsolat, akkor még azt is megteheted, hogy kilépsz belőle. De szülőként nem szökhetsz el, főleg nem 6 gyerek elöl....
Kínoz a lelkiismeretfurdalás a sok szörnyű gondolat miatt és fogalmad sincs, hogy mitévő légy!?
Csak sírsz és aki a legjobban szeret, ő is csak annyit tud segíteni, hogy meghallgat és továbbra is ugyanúgy szeret, nem ítél el.
Muszáj ugrani! Muszáj átugrani a reménytelennek tűnő szakadékot, ami te magad vagy, a saját vágyaid, jogos szükségleteid. Rájöttem, ha egyedül ugrom, menthetetlenül lezuhanok. Egy Valakit tudok, aki képes erre és hajlandó is segíteni nekem, az a Valaki, aki 2000 éve és az esküvőnk boldog napján s megígérte, hogy velünk lesz minden nap a világ vegezetéig. Hát Őt kértem meg, hogy segítsen.

Boldog születésnapot Helena! :-)
Boldog születésnapot, Emma! :-)
Boldog születésnapot, kicsi Félix! :-)
Boldog születésnapot Rebeka drága! :-)
Boldog születésnapot Lizi! :-)
Boldog születésnapot, kisGyőző! :-)

és Boldog, Boldog születésnapot, drága Kicsi Szívem! :-)

Viszlát 2012!

"Röpke" fél év telt el az utolsó bejegyzésem óta. Nem véletlenül...

Vége lett a nyárnak és újra indult a suli, ovi. Most már Lizikém is óvodás lett így 4 és fél évesen, Emmával egy csoportba járnak. Ha járnak, mert sajnos beigazolódott a sejtésem és elég sokszor lett beteg. Ez nála ráadásul sokszor csalánkiütésekkel, vizesedéssel jár. Az ország legjobb immunológusa szerint ez alkati dolog, a gyógyszerelésen kívül nem lehet mit csinálni, majd kinövi.
 Így esett az is, hogy Félix szeptember óta szinte folyamatosan náthás, köhög vagy lázas. Ezek felváltva, vagy különböző kombinációkban.
Rebeka is, de ő azért a 2 évével jobban viseli ezeket a nyavalyákat.

Győző hozza a formáját beírások, tornazsák relytéjes eltűnése, és állandó civakodás a házi feladat formájában. Még diszlexia vizsgálatot is csináltattunk a fejlesztőpedagógus nővéremmel, de hála Istennek nem talált komoly problémát. Persze én ettől még ezeket a dolgait komoly problémának élem meg.
Egy vígasztaló dolog történt vele kapcsolatban, hogy a férjem nagynénje, vagyis a nagypapa nővére kérésünkre elmesélte, hogy a nagypapa pontosan ugyanilyen makacs, lusta, "kezelhetetlen" volt gyereknek, de huszonéves korára benőtt a feje lágya. Szóval van remény Győzővel kapcsolatban is, addig meg meg kell tanulnom őt valahogy ilyennek szeretni.

Helenánál ég a Harry Potter láz. Már elolvasta az összes kötetet oda-vissza és természetesen Harry Potterhez akar feleségül menni és csakis hozzá. Tisztára, mint én 10 évesen. Hát a férjem nem egy Luke Skywalker, de néha már majdnem olyan, mint egy igazi jedi lovag. :-)

Egyébként úgy szimplán túlélésre játszom. Havonta egyszer eljön anyukám egy hétre (volt, hogy kikönyörgtem, hogy maradjon kettőre) és az nekem a hawai, még akkor is, ha olyankor is folyamatosan pörgök, teszem a dolgom. Nagyon-nagyon fáradt vagyok. És sajnos nem csak fizikailag, hanem lelkileg is...

Nehéz volt a 2012-es év, nagyon nehéz, de remélem, hogy ahogy szépen nőnek a gyerekek, valahogy úgy kapok újra én is erőmre!

És az egyik kedvenc képem 2012-ből, nekem olyan reményteli:

Életjel

A múltkori bejegyzésem óta sokan felhívtatok, írtatok, biztattatok, amit nagyon köszönök! Hálás vagyok, hogy ilyen sokan gondoltatok ránk, adtatok ötleteket és felajánlásokat a segítséghez!

Végülis édesanyám majdnem 3 hétig nálunk volt, rengeteget segített, így nem haltam bele esténként a fáradtságba. Nagyon-nagy segítség volt és végre ő is jól kiunokázhatta magát! :-)

Voltunk Telecomos gyereknapon, vége az ovinak, az úszásnak, lassan a zenesulinak is és végre-végre a sulinak is! Szerintem én már jobban várom a végét, mint a gyerekek... :-)

Ma Félixnek többször is sikerült a hátáról a hasára fordulnia! A neurológián azt mondták, hogy csak alkati dolog nála a kis kutacs, nem kell izgulni, elég, ha "csak" szépen nő a kis buksija! 

Közben gyerekorvost is váltottunk, egy másik faluba kell átjárnunk, de úgy tűnik megérte, mert már most nagyon szimpatikus az új doktornénink!

26-án megszülettek Cirka kiskutyái és egy kis kecskével is gyarapodtunk, illetve újra van két nyuszink. Jut eszembe: KisGyőző is megkapta a régóta áhított "saját állatát" egy csuklyás patkányfiú képében. Webber lett a neve.. :-)

Idén nem megyünk nyaralni, de Helena megy egy színjátszó táborba és Győző egy labdásba 1-1 hétre. Ez a férjem egészségpénztára miatt akciós, így megfizethető nekünk is. Júliusban 1 hétre megy a négy nagy gyerkőc a nagymamához, illetve azon a hétvégén majd mi is ott alszunk a két kicsivel. Meg anyósomék viszik 4 napra Helenát és Győzőt Balatonfüredre.

Remélem, hogy szép nyarunk lesz! Egy biztos, már látom, hogy ez az év, hasonlóan az építkezés évéhez az egyik "hőskorszakunk" lesz, mert nagyon-nagyon fárasztó. De sebaj! Minden gyerkőcünknek elmondtam, amikor megszülettek, hogy "Ne félj, mert igaz, hogy baromi nehéz lesz az Élet, de GYÖNYÖRŰ!" :-)