2012. április 13., péntek

Egy szoptatási tanácsadó szoptatási nehézségei

Ezt a kis összefoglalót egy pályázatra írtam. Gondoltam itt is megosztom, hátha akad, akinek segítek ezzel... :-)


…Mert neki is lehetnek, vannak szoptatási nehézségei.
Első kislányom 10 éve született. Szinte semmit nem tudtam a szoptatásról, főleg a gyakorlati részéről, annak ellenére, hogy orvosként végeztem. Az első hetekben, hónapokban meg voltam róla győződve, hogy kevés a tejem, mert a kislányom menetrendszerűen sírt a délutáni, esti időszakban és a szopizás sem vigasztalta meg, pedig ő akár órákat is képes volt komfortszopizni. Az Interneten kerestem támogatást és más anyukák addig-addig mondogatták, hogy higgyem el, nem a tejem kevés, hanem csak elfárad estére a kislányom, míg végül elhittem, én magam is megnyugodtam és egy hordozókendő segítségével átvészeltük végül is az első időszakot. Az, hogy mindig kicserepesedett az ajka a rossz vákuumképzéstől, ill. mindig kifolyatta a tejet a szája sarkában, szinte fel sem tűnt, pedig ő így küzdött meg az erős tejleadó reflexszel
Végül úgy belejöttünk a szopizásba, hogy amikor két év múlva az első kisfiúnk is megszületett, a kislányom is szopizott tandem a kistesójával együtt. A kisfiamat is igény szerint szoptattam és akkor már feltűnt, hogy rengeteget bukik, sőt, szinte hányt. Éjszakára mindig legalább egy, de inkább kettő frottír törölközőt kellett az ágyunkba előkészíteni, mert különben az ágyneműnket hányta volna össze a mellettünk alvó kisfiúnk. Ennek ellenére az átlagosnál jobban gyarapodott, ezért nem aggódtam miatta. Azt gondoltam, hogy mivel ő is szeretett komfortszopizni, a felesleget bukja ki. Előfordult olyan is, hogy a közelünkben lakó nagyi elvitte pár órácskára a kislányomat, hogy így segítsen nekem, de mivel tandem szoptattam őket, így kimaradt egy szopizás és jó kis mellgyulladás lett a vége, magas lázzal, influenzaszerű tünetekkel, ahogy az a nagy könyvben meg van írva. Ekkor még mindig csak azt gondoltam, hogy ez a tandemszoptatás miatt van, nem sejtettem, hogy nekem alapból több tejem van, mint amire szükségünk van.
Aztán megszületett a harmadik gyermekünk, egy gyönyörű kislány képében. Az első napokban még nem volt semmi gond, de amikor belövellt a tejem, onnantól kezdve majdhogynem egy rémálommá vált az imádott szoptatás. Először is nagyon erős volt a tejleadó reflexem. Olyannyira, hogy szegény kislányom rettenetesen fuldoklott minden egyes szopizásnál. Próbálkoztam mindenféle pozíciókkal, megkértem a még mindig szopizó kisfiamat, hogy először ő szopizzon és utána tettem rá a mellemre a kislányomat, de hiába, így is mindig fuldoklás, keserves sírás volt a vége. Ráadásul többször is tejcsatorna elzáródásom, illetve mellgyulladásom lett. Szegény pici lány, nem tudott egy jóízűt komfortszopizni sem, pedig szeretett volna, láttam rajta. Amikor megtalálta a kis öklét és elkezdte az szopogatni, hirtelen nem is tudtam, hogy mit csináljak, mert attól féltem, hogy ha hozzászokik, akkor túl hamar választódik el egy komoly sztrájk miatt. Meg is értettem volna, hiszen szörnyű volt még látni is a kínlódását az erős tejárammal, nemhogy átélni azt. Ám akkor már hivatalosan is szoptatási tanácsadó voltam, így teljesen tisztában voltam vele, hogy mit veszíthetünk, ha hagyom elválasztódni. Így mindig kivettem a kis öklét a szájából és kendőben hordozgattam vigaszként szinte egész nap. Ez elég is volt neki, nagyon szépen kiegyensúlyozottan nődögélt és kb. fél éves korára olyannyira meg tudott küzdeni az erős tejleadó reflexszel, hogy már nem fuldoklott, sőt, komfortszopizni is tudott végre!
Két év múltán újra egy gyönyörűséges kislányunk született és sajnos vele is megismétlődtek ezek a problémák: erős tejleadó reflex, félelmetes fuldoklások, és az emberből minden erőt kiszívó mellgyulladások.  Volt egy holtpontom, amikor még az egyik szoptatási tanácsadó kollégámat is felhívtam telefonon tanácsért, vigaszért, és ki is mondtam neki, hogy őszintén szólva néha már olyan érzésem van, hogy nem érdekel már semmi, inkább elválasztom a kislányomat, minthogy ezt tovább csináljam vele. Persze tudtam, hogy ez őrültség lenne, csak türelemmel kell lennem és minden megoldódik majd. És így is lett, kb. fél éves korára annyira megerősödött és megügyesedett, hogy már komfortszopizni is vígan tudott. Ő is majdnem végig szopott a következő várandósságom alatt, egy hónappal a szülés előtt kellett sajnos hirtelen elválasztanom vérzés miatt.
Így történt, hogy az ötödik gyerkőcünk, ismét egy csodaszép kislány, ismét egyedül szopizhatott, nem kellett osztozkodnia a mellemen a nagyobb testvérével. Azt hittem, hogy akkor most nem lesz semmi gond, de tévedtem. Ismét túl erős volt a tejleadó reflexem és ismét volt pár mellgyulladásom is. Bár ekkor már beszereztem egy kézi mellszívót és volt, hogy annak segítségével sikerült megelőznöm pár tejcsatorna elzáródást. ( Nekem sajnos sosem ment a kézzel fejés.) De ekkor már nem estem kétségbe, mert volt tapasztalatom és úgy éltük túl az első fél évet, ahogy a nagyobbakkal is: figyeltem, hogy mikor kezd a kicsikém levegője elfogyni és akkor gyorsan levettem a mellemről, amikor beindult a tejleadó reflex, akkor szintén levettem a mellemről és egy textilpelusba fejtem gyorsan az erősen jövő tejet, rengeteget hordoztam kendőben és ha kellett, akkor a mellszívóval előztem meg egy-egy tejcsatorna elzáródást.
Amikor a hatodik babánkat vártuk, már fel voltam lélekben készülve az első fél év kálváriájára. Idén február végén született meg a kisfiúnk és amikor belövellt a tejem egy pár napig még nem mertem örülni, hogy nem fuldoklik Később már a férjemnek is megemlítettem és alig akartam hinni a szememnek. Pedig a nővére is szopizik még, tehát ismét részesei vagyunk a tandem szoptatás csodájának, ami ugye növeli is a tejmennyiséget. Amikor csak tehetem a „hátradőlős” pozícióban szoptatom. Eddig csak pár alkalommal volt szükség arra, hogy elővegyem a mellszívót, pedig jó előre eldöntöttem, hogy a hat gyerkőc mellett idő híján nem sterilen fejt tejecskéből szappant főzök a kisfiamnak, de olyan nehezen jött össze egy kis mennyiség is, hogy eltelt egy hónap is, mire sikerült ezt a tervemet véghezvinnem. Azóta sem volt szükség a fejőkére, a kisfiam több, mint szépen gyarapszik, csak nagyon ritkán nyel félre, de akkor sem vészesen, a kislányom is naponta kétszer szopizik jó nagyot és én valami hihetetlenül boldog vagyok, mert azt hittem, meg voltam róla győződve, hogy akinek korábban már több gyerkőcnél is meggyűlt a baja a sok tejjel, az erős tejleadó reflexszel, annak már mindig így lesz. De vannak még csodák, még ha kicsik is…az egyik most is itt szuszog rajtam a kendőben. J


8 megjegyzés:

  1. Szia Berta! Végül is minek tulajdonítod, hogy hatodszorra nem volt gond? Vajon a baba bírja jobban a nagy kortyokban nyelést? Vagy csökkent a túltermelés?

    VálaszTörlés
  2. Szia Renáta! Azt hiszem, hogy mindkettő. Néha azért félrenyel, de nem olyan vészesen, mint a lányok, azaz nem viseli meg őt annyira. A tejleadóreflexem szerintem nem változott, nagyon erős most is, amit az is mutat, hogy milyen sok levegőt nyel Félix, sokszor lecsúszik a ciciről, cuppogva szopik. Viszont a tejmennyiségem tényleg csökkenhetett, mert annak ellenére, hogy most Rebeka is szopizik, mégis már alig van túltelítődésem is. Amikor Rebeka volt újszülött és akkor nem szoptattam tandem, akkor sokkal tovább voltak gondjaim a sok tejjel. Nem tudom, lehet, hogy most egyszerűen végre sikerült úgy beállítani a két gyerkőc szopizását, hogy az én tejmennyiségemre legyen megfelelő... :-)
    Puszi!
    Berta

    VálaszTörlés
  3. Kedves Berta!Nagyon örülök, hogy Rád találtam és a cikkedre. A problémám a következő. Most 2 hónapos kislányunk 3 hetes kora óta nem alszik nappal. Hiába próbálkoztam babakocsival, hordozó autósüléssel, hálószobával, sötétített szobával, semmi nem használt. Éjszaka 2x kel fel szopizni, és legtöbbször büfi, pici séta után szépen alszik is vissza. Cumival alszik el. Anélkül sajnos hamar felébred. Úgy gondolom az alvás-evés együtt jár. 3 hetes kora óta minden cicizésnek sírás a vége. Sokszor vigasztalhatatlanul. A sírás után már sehogy nem tudom elaltatni, még ölben, ringatva sem. Ilyenkor általában nyűgös a következő szopiig. A kórházból megmaradt h 2-3 óránként cicizünk. A legnagyobb sírás a fürdetés utáni lefekvés előtti szopi után van, egy óra mire megnyugszik, keservesen ordít, annyira sír. Hasfájás miatt nem alszik nappal, vagy az erős tejleadó reflex miatt? Az esti dühroham azért van, mert az kialvatlanság miatt kimerült az idegrendszere és így vezeti le a feszültséget? Sokat húzza a lábát, erőlködik cicin is, és napközben is. Cicizés pedig sokszor birkózásba torkollik, a tejlövellés miatt nem alszik el rajta, ekkor kezdődik a sírás. Szörnyű nézni ahogy szenved. Mit tehetek? Pont a napokban próbáltuk éjjel velünk altatni, de sajnos rosszabb volt, szinte semmit nem aludt. Egyébként álmában is sokat erőlködik, a bio gayat adjuk neki. Mit tehetek h megkönnyítsem a szopizást, hogy megtanuljon elaludni, megnyugodni a cicin, megtanuljon komfort-szopizni. Sajnos a tejlövellés miatt muszájból habzsol, fuldoklik, félrenyel, kiköpi és sír. 6 hetes kora óta hordozókendőben altatom, mikor felkötöm sír, hamar megnyugszik és nagyokat horpaszt. De sehogy máshogy. Ilyenkor teszek-veszek itthon v együtt alszunk felkötve a hálóban. Szeretem hordozni, még ha sokan megjegyzéseket is tesznek körülöttem. Köszönöm a segítséged, Üdv. Hajmi

    VálaszTörlés
  4. Kedves Berta! Nagyon jó kis cikket írtál,én is örülök,hogy rátaláltam,és nagyon remélem,hogy tudsz nekem is tanácsot adni. Szóval a kislányom most 5 hónapos. Eddig nem is jutott eszembe,hogy erős lehet a tejleadó reflexem,mert mindeddig a babám minden nyűgösségét ahasfájásnak tulajdonítottuk. Viszont ha jobban visszagondolok két hónapos koráig rendszeresen prüszkölt szopi elején,és rendszeresen félre is nyelt. Vajon lehetséges,hogy nem is a babahasfájás lehetett az igazi gondunk,hanem az erős tejleadó reflex? Akkor is és a mái napig is nyugtalan a pici szopi közben,túl sok gáz termelődhet a pocijában,mert sűrűn húzogatja a lábait,és ahogy jön az este úgy sírdogál egyre többet és egyre jobban vígasztalhatatlanul. Van amikor éjjel is felébred és sír húzogatja lábait. Szoptatásonként egy-egy mellből szoptatok,és a kislányom valószínűleg megtanulta ezt a tejáradatot kezelni,csak a pocija nem tűri azt a sok levegőt amit lenyel. Szerinted ez lehet a gond? És ha igen,mit tanácsolsz,milyen praktikával tudnék javítani a helyzeten? Üdv. Heléna

    VálaszTörlés
  5. Szia Heléna!
    Nekem nagyon bejött a "dőlj hátra és úgy szoptass" pozíció. Azaz anyira hátradőlve fektettem magamra és szoptattam, hogy félig ülve, félig fekve voltam.

    VálaszTörlés
  6. Nálunk is sok a tej, meg erősen jön. Most vagyunk a 7. hétben. Szabályosan spriccel a mellem, ha teli van es elkezdek szoptatni, ilyenkor kihúzom (amúgy is kiköpi O.)es lefejek belőle, amig nem spriccel kézzel, van hogy meg ezután is megy a hiszti, főleg, ha amúgy csak elaludni szeretne a cicin es nem igazan ehes/szomjas (mondjuk ilyenkor szoktam jarkalva cicire rakni, ilyenkor szerintem nem jon annyi tej es bealszik, csak kicsit fárasztó, mármint nehéz☺ )
    Védőnő azt ajánlotta, h csokkencsem a tejem olyankepp, h ejszaka nem fejem le a felesleget (korábbi tanacs miatt mindig lefejtem esti szoptatáskor a felesleget, igy lett a végére reggelre 2dl lefejt tej es mínusz 1ora alvás a mostanihoz képest) ami felig-meddig be is jött, mert mar nem akarnak szetdurranni annyira reggelre. Azt hozzáteszem, h néha azert reggel vagy nappal lefejem az egyiket-másikat(géppel), ha O.nak nem olyan napja van, h sokat eszik (olyan túl sok rendszert eddig nem vettem eszre a szopizasi idokben).
    Szóval en is varom, h ez a tejleadas beálljon, addigis ki-be húzogatjuk a cicit, ha nagyon jon, meg reggelente a felet kifolyatja a száján O. Az mindenesetre segített, h olvastam ezt a cikket, igy jobban el tudom fogadni, h ilyen a mellem 😋.
    Koszi a bejegyzést!

    VálaszTörlés
  7. Szia/Sziasztok! Remélem ezt a bejegyzést még olvassa valaki, nekem olyan problémám van, hogy négy hetes elmúlt a kislányom, és eddig volt tejem de néha úgy éreztem nem elég, és elkezdtem két ciciből szoptatni Izabellát, azóta viszont olyan mennyiségű tejem lett, hogy az elején fuldoklik Izabella, utána meg végig hisztizik, mérgelődik kiköpi, és amióta ez van elkezdett bukni is, lehet hogy ugyanígy túl sok a tejem, vagy túl erős a tejleadó reflexem, egy etetéssel 100-120g-okat eszik a babám és eddig teljesen nyugodtan szopizott, most meg mérgelődik vagy iszonyú nagyokat nyel, vagy kifolyatja a szája másik oldalán a tejet. Mit tegyek, tudsz/tudtok valamit javasolni?

    VálaszTörlés
  8. Kedves Berta! A mi problémánk is hasonló. Kislányom 3 hetes. Nekem is elég erős a tejleadó reflexem, de eddig nem gondoltam rá hogy ez lenne a baj. Néhány napja nagyon sokat bukik, napközben nyűgös, sokat húzogatja a lábait, láthatólag görcse van. A bukás általában elég nagy mennyiségű, néha olyan érzésem van, hogy az összes tej visszajött neki. Nem tudom mit tehetnék, elég ijesztő ez a sok bukás..

    VálaszTörlés