Egy év múlva

Több, mint egy éve nem jelentkeztem. Jaj...

Szóval: megvolt az iskola. Jaj, de utáltuk! Én nagyon. Úgy ahogy volt az egészet, ami nekem belőle jutott. Korán kelés, reggeliztetés, menjél már kisfiam, fésülködj már kislányom, jaj, még nincs kész a házid...stb.
Győző fiam ismét attól szenvedett, hogy nem talál hasonló típusú fiúbarátokat és rémesen unta a házi feladatokat.
 Helena végig csak ötösöket kapott, viszont mivel megszűnt az osztálya és ezért átkerült egy másikba, ott sok új osztálytárssal kellett megismerkednie, elfogadtatnia magát. Lettek új barátnői, de lettek új irigyei is sajnos. Ráadásul az egyik régi fiú osztálytársa most már egyre többet molesztálja. Mindig fogdossa a karját, simogatja a hátát, haját. Többször is beszéltem Helena osztályfőnökével, az igazgatónővel, a fiú nevelőnőjével (intézetis szegény kiskölyök) és magával a fiúval is. Volt, amikor ez hatott, de alapvetően csak nem bír magával a srác. Ha az idei tanévben is ez lesz, akkor gondolkozom rajta, hogy valami komolyabb eszközhöz folyamodom, mert féltem Helenát.

Emma is iskolás lett. Nagyon szépen vette az akadályokat. Helena régi tanítónénijét kapta és Emma imádja őt. Viszont látom, hogy nem elég még mindig az én szeretetemből Emmának, mert állandóan lopkod. Ezt-azt a tesóitól, tőlem és a párnája alá dugja, majd ha megtaláljuk és kérdőre vonjuk, akkor szegénykém sírva tagadja.
Ezért is mentem el egy emk (erőszakmentes kommunikáció) tréningre.
Nagyon ajánlom mindenkinek, rendkívül hasznos. A szavak ablakok vagy falak című könyv alapmű. De az is tény, hogy az alapelveivel tudok egyetérteni, a formájától meg hányingerem van...
Aztán fogtam magam és inkább elmentem egy pszichológushoz. Vagyis eljártam, többször. Sok mindenre rávilágított, sok mindent felismertem és úgy érzem, hogy sikerült kicsit változnom is.

Lizikém ovis volt és ovis is marad. Ez volt az első ősz-tél-tavaszunk, hogy senkinek nem kellett antibiotikum. Szerintem ez annak köszönhető, hogy tavaly augusztus óta nyers vegán vagyok, sőt, február óta alacsony zsírtartalmú nyers vegán étrenden vagyok. Emiatt sokkal több itthon a zöldség, gyümölcs és a gyerekek hála Istennek ellopkodják rendesen előlem a spejzból, hűtőből...:D

Rebeka sokat nőtt, okosodott. Ugyanolyan nádszálkisasszony, mint korábban. Idén ősszel ő is megy az oviba Lizivel együtt. Fura, hogy csak Félix és én leszünk itthon délelőttönként.

A férjem beadta a derekát és Győző is fog kapni egy telefont nemsokára. Érintőképernyős lesz, de szerencsére nem túl komoly. Én azért örülök neki, mert amikor Helena is felsős lett, akkor volt pár alkalom, amikor jól jött, hogy el tudom őt érni telefonon.

Most ismét nyár van. Anyósom egy csomószor elvisz magával pár gyerkőcöt, amit ők persze nagyon élveznek, mert van sok fagyi, tévézés, viszi őket moziba, játszóházba, állatkertbe, strandra. Szóval igazi vakációzás folyik itt kérem szépen! :) Most is csak Lizi és Félix van velem itthon, azért is van időm itt írogatni. .)
Voltunk június végén Balatonkenesén nyaralni. Sajnos most nem volt olyan jó időnk, mint szokott és ellopták a férjem összes iratát, kártyáit, a videokameránkat és a fényképezőgépünket is Siófokon. Ez elég nagy árnyékot vet az idei nyaralásunkra... :( Persze azért összességében jó volt, élveztük a gondtalan életet. :)

Június 7-én volt szintén a Balaton mellett a legkisebb húgom esküvője. Az mi gyerekeink is koszorúslányok és fiúk voltak. Gyönyörűek... :)

Hát, röviden ennyi. Igyekszem kicsit rendszeresen jönni újra, mert alapvetően nagyon szeretem írásban is rendbe szedni a dolgaimat. Ez is mindig sokat segít abban, hogy pl. türelmesebb legyek a gyerekekkel és magammal is. :)

Nyár

Annyira szuper, hogy nincs suli, ovi! Nem kell időre rohannunk szinte sehova! Ez annyira felszabadító érzés!
Nem csinálunk semmi különöset.
A gyerekek hol egy érdekes táborban vannak (Harry Potter tábor, Kánban az ofővel) hol az egyik vagy a másik nagymamával, vagy egyszerűen csak itthon. Egyértelműen élvezik a változatosságot, a pihenést, szórakozást.
Nem olyan eget rengető szórakozások ezek (béka gyűjtés a patak parton, kirándulás egy hegyre vagy éppen a folyó holt ágához, vagy wc-papír gurigából kisautó készítés) mégis élvezik, töltődnek, sőt tanulnak.
Vágyálmom, hogy év közben is így tanulhassanak....

Én meg sajtot készítek, szappant főzök, mosom a hazahozott szennyeshalmokat és készülök az IBCLC recertifikáló vizsgámra.

Kertészkedünk

Korábban rákaptak a gyerekek a számítógépes kertészkedésre. Egy virtuális veteményest kellett gondozniuk, ahol csak egy gombnyomás volt az öntözés. kapálás és a növények is hipp-hopp megnőttek.
Utáltam ezt a játékot! És őszintén szólva minden más stratégiai játékot, amit egyébként az igazi életben lehetne "játszani". Kicsit olyan érzésem van tőlük, mintha be akarnának szippantani és elvenni az időmet a valós élettől.
Szóval nagyon nem örültem, amikor azt láttam, hogy a gyerekeim ilyennel töltik a számítógépezésre engedélyezett napi fél órájukat, miközben a saját, igazi veteményesünkben nem igazán akartak segíteni.

De elmúlt. Kinőttek belőle és idén, fogalmam sincs, hogy kinek, minek a hatására ők is birtokolni szeretnének egy kis darabkát a veteményesből, ásni, ültetni.
Nagyon örülök neki és persze nem tartom őket vissza a munka örömétől- :-)

Amikor ugrani kell

Kezdem a könnyebb résszel. Egymást érik nálunk a szülinapok. Helena kezdte a sort, már 11 éves, őrület! Aztán drága kis Emmám, majd Félix következett, 7 és 1 évesek lettek. Ma van az én szülinapom, már csak 3 év hiányzik a kerek 40-hez.
Holnap következik az én drága férjem, majd Rebeka és Lizi még márciusban, Győző fiam áprilisban. Hála Istennek most sikerült egész jó kis ajándékokat vennünk, egy csomót vateráztam miattuk. Nem kell feltétlenül mindenből vadiúj, még játékból sem mindig. A gyerekek is igazán örülnek a használt, de jó minőségű játékoknak is. És így a családi kassza sem dőlt össze. :-)

Nem úgy én... Nagyon-nagyon fáradt vagyok és nem csak fizikailag, hanem lelkileg is.
Iszonyúan nyomasztó érzés, amikor rádöbbensz, hogy te nem ezt akartad, ez sok neked. Ha ez egy párkapcsolat, akkor még azt is megteheted, hogy kilépsz belőle. De szülőként nem szökhetsz el, főleg nem 6 gyerek elöl....
Kínoz a lelkiismeretfurdalás a sok szörnyű gondolat miatt és fogalmad sincs, hogy mitévő légy!?
Csak sírsz és aki a legjobban szeret, ő is csak annyit tud segíteni, hogy meghallgat és továbbra is ugyanúgy szeret, nem ítél el.
Muszáj ugrani! Muszáj átugrani a reménytelennek tűnő szakadékot, ami te magad vagy, a saját vágyaid, jogos szükségleteid. Rájöttem, ha egyedül ugrom, menthetetlenül lezuhanok. Egy Valakit tudok, aki képes erre és hajlandó is segíteni nekem, az a Valaki, aki 2000 éve és az esküvőnk boldog napján s megígérte, hogy velünk lesz minden nap a világ vegezetéig. Hát Őt kértem meg, hogy segítsen.

Boldog születésnapot Helena! :-)
Boldog születésnapot, Emma! :-)
Boldog születésnapot, kicsi Félix! :-)
Boldog születésnapot Rebeka drága! :-)
Boldog születésnapot Lizi! :-)
Boldog születésnapot, kisGyőző! :-)

és Boldog, Boldog születésnapot, drága Kicsi Szívem! :-)

Viszlát 2012!

"Röpke" fél év telt el az utolsó bejegyzésem óta. Nem véletlenül...

Vége lett a nyárnak és újra indult a suli, ovi. Most már Lizikém is óvodás lett így 4 és fél évesen, Emmával egy csoportba járnak. Ha járnak, mert sajnos beigazolódott a sejtésem és elég sokszor lett beteg. Ez nála ráadásul sokszor csalánkiütésekkel, vizesedéssel jár. Az ország legjobb immunológusa szerint ez alkati dolog, a gyógyszerelésen kívül nem lehet mit csinálni, majd kinövi.
 Így esett az is, hogy Félix szeptember óta szinte folyamatosan náthás, köhög vagy lázas. Ezek felváltva, vagy különböző kombinációkban.
Rebeka is, de ő azért a 2 évével jobban viseli ezeket a nyavalyákat.

Győző hozza a formáját beírások, tornazsák relytéjes eltűnése, és állandó civakodás a házi feladat formájában. Még diszlexia vizsgálatot is csináltattunk a fejlesztőpedagógus nővéremmel, de hála Istennek nem talált komoly problémát. Persze én ettől még ezeket a dolgait komoly problémának élem meg.
Egy vígasztaló dolog történt vele kapcsolatban, hogy a férjem nagynénje, vagyis a nagypapa nővére kérésünkre elmesélte, hogy a nagypapa pontosan ugyanilyen makacs, lusta, "kezelhetetlen" volt gyereknek, de huszonéves korára benőtt a feje lágya. Szóval van remény Győzővel kapcsolatban is, addig meg meg kell tanulnom őt valahogy ilyennek szeretni.

Helenánál ég a Harry Potter láz. Már elolvasta az összes kötetet oda-vissza és természetesen Harry Potterhez akar feleségül menni és csakis hozzá. Tisztára, mint én 10 évesen. Hát a férjem nem egy Luke Skywalker, de néha már majdnem olyan, mint egy igazi jedi lovag. :-)

Egyébként úgy szimplán túlélésre játszom. Havonta egyszer eljön anyukám egy hétre (volt, hogy kikönyörgtem, hogy maradjon kettőre) és az nekem a hawai, még akkor is, ha olyankor is folyamatosan pörgök, teszem a dolgom. Nagyon-nagyon fáradt vagyok. És sajnos nem csak fizikailag, hanem lelkileg is...

Nehéz volt a 2012-es év, nagyon nehéz, de remélem, hogy ahogy szépen nőnek a gyerekek, valahogy úgy kapok újra én is erőmre!

És az egyik kedvenc képem 2012-ből, nekem olyan reményteli: